Tisztelt közönségünk! A jegyfoglalás érvényét veszti, amennyiben a lefoglalt jegyeket az előadás napján14 óráig, vidéki nézőink pedig előadás előtt fél órával, azaz18:30-ig nem váltják kit!
Alfréd Anya Nagyanya Hierlinger Ferdinánd Valéria Oszkár Kapitány Marianne Tündérkirály Erich Bárónő Mister Konferanszié 1. Hölgy 2.Hölgy
Posta Ervin P. Fincziski Andrea Molnár Gizella m.v. Benedek Botond Farkas Mezei Gabriella Szűcs-Olcsváry Gellért Dunkler Róbert Jakab Orsolya Salat Lehel m.v. Bartos Csaba m.v. László Kata Lőrincz József Márton Réka Szász Kriszta Varga Márta
Videó: Kató Zsolt Díszlet-, jelmeztervező: Kerezsi Nemere Ügyelő: Gólicza Laura Súgó: Kolozsi Borsos Ilona Világosító: Toásó István Hangosító: Csibi László
Ödön
von Horváth darabjának alapmotívuma a butaság mint fő emberi
tulajdonság. Ez határozza meg a történet minden fordulatát, a szereplők
létezését. Egoizmus, naivság, nagyravágyás, önimádat, mind a butaságot
hozzák felszínre. Az első utalás a butaságra már a darab mottójában
megtalálható: „Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét
mint a butaság.”
Érdekes emberi sorsok és sokszínű
viszonyrendszerek, több megkeseredett szerelmi történet kusza
találkozása jelenik meg, ebben az író által népszínjátéknak, a rendező
által tragikomédiának adaptált szövegben.
„Darabjaim tragédiák,
csupán azért komikusak, mert kellemetlenek” – írja Horváth, aki egyike
volt az „átvilágítás" mestereinek. Észrevette, ami a látszatok mögött
van. Tudta, hogyan akarnak élni az úgynevezett kisemberek, és azt is,
hogyan élnek valójában.
A darabnak nincsenek hősei, csak
áldozatok, akik a megalkuvások és baklövések miatt lépésről lépésre
vesztik szem elől az élet értelmét, s megkeseredve várják a világvégét,
ami Horváth darabjában a második világháború. A harmincas években bécsi
családok piknikeznek az erdőben. Nemesek, kereskedők. Az idősek
megkeseredtek a „nagy háborúban", de próbálnak úgy élni, mint azelőtt.
A
darab világa a Strauss keringőitől ittasult társadalmat mutatja be, a
zene bűvöletében ünnepelnek minden hétköznapot, az alkohol
társaságában. Elvesztették önbecsülésüket, és bohéméletük egyetlen
öröme a bujaság.
A darab lehetőséget adott egy olyan
tragikomédia megrendezésére, ami felhőtlenül indul, aztán folyamatosan
elkeseredik, végül tragédiába torkollik: Marianne csecsemője meghal.
Tulajdonképpen ő az egyetlen áldozat, a többiek folytatják életüket
ott, ahol abbahagyták, de neki valami végleg megszakadt, elveszti hitét
mindenben, neki jöhet a világvége. Az egyetlen kérdés, ami marad a
darab végén az, hogy mi lesz vele.
Előző évadunk legsikeresebb előadását
tekinthetik meg ismét. Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő című
művét Zakariás Zalán rendezésében játssza társulatunk
június 2-án, szerdán
este 19 órától.
A tásulat ezt követően Marosvásárhelyen,
ill. Kolozsváron vendégszerepel.